TÖRTÉNELEM TÉTELEK
|
1848-49-es forradalom és szabadságharc Az utolsó rendi gyűlés – Pozsony Az 1847 őszére meghirdetett pozsonyi diétán Kossuth Lajos követté választását a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormány minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A rendi gyűlésen a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése az ő feladat lett. Mérsékelt reformok születtek: elfogadták a háziadót , de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, elhalasztották a kötelező örökváltságot . Kossuth 1848. február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is. Radikális Demokraták – Pest Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire (Táncsics Mihály , Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Vidats János). A párizsi forradalom hatása A párizsi forradalom (1848. február) híre március 1-jén érkezett Pozsonyba. Kossuth az alsótábla március 3-i ülésén fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságot, közös teherviselést, független nemzeti kormányt. Követeléseiben benne volt a Habsburg monarchia kereteinek fönntartása, de új, polgári tartalommal. ˇ Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek, István nádort (József főherceg fiát) és helyetteseit Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja. A bécsi forradalom hatása A bécsi forradalom (március 13.) új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára a 12 ponttal összecsengő javaslatot a főrendek elfogadták. Megállapodtak, hogy másnap (március 15-én) Kossuth vezetésével egy bizottság Pozsonyból Bécsbe viszi a javaslatot, hogy elfogadtassák V. Ferdinánddal. Március 15-e – Pest-Budán A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 15-én Petőfi és köre utcai tüntetéssel adott hangot követeléseinek, a hozzájuk csatlakozott húszezres tömeg segítségével vér nélkül fogadtatták el a 12 pontot, amit Jókai szövegezett meg. A forradalom törvényesítése – Áprilisi törvények Április 11-én V. Ferdinánd a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyta, mely elsőnek az úrbéri terhek, és a papi tized eltörlését iktatta be, majd megvalósult a kötelező örökváltság. A választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték, és megszűnt az előzetes cenzúra. Az országgyűlésen nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait. ˇ Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe, győzött a forradalom. Áprilisi törvények Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók: 1. A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények: • jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással, • az ősiség eltörlése, • közteherviselés, • származási különbségek megszüntetése a politikai jogok terén 2. Az új politikai berendezkedést megteremtő törvények: • választójog vagyoni cenzus alapján, • a végrehajtó hatalom a felelős magyar minisztérium, • sajtószabadság, • Erdély uniója, • az új országgyűlés népképviseleti alapon való felépítése, • az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes 3. A törvények harmadik csoportja Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg birodalmon belül: • a király távollétében jogköre a nádorra száll • a külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak. Az áprilisi törvények egyetlen komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott a nemzetiségekkel, a nemzetiségi jogok külön biztosításával. Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány Batthyány Lajos gróf április elejére megalakította kormányát. Programja a forradalom vívmányainak konszolidálása, melyhez pénzre és hadseregre volt szükség. A parasztmozgalmak és a nemzetiségi kérdés Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai miatt parasztmozgalmak bontakoztak ki. Ezekben eleinte nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt a parasztok. A nemzetiségek mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak. 1848 nyár-ősz 1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat; a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak. A kormány hiába kérte, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket, így még májusban fölállították a nemzetőrségnek álcázott első 10 honvédzászlóaljat, majd július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés további 200.000 katonát szavazott meg. A Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics hazánk ellen készülődött. Augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba, szeptember 4-én Jellasics pedig királyi megerősítést kapott. Bizonyossá vált, hogy nem a kormány intézkedésein múlt a béke; a tárgyalásokkal most már a magyar kormány is csak időt akart nyerni. Mindeközben folytatták az újoncok összeírását, új honvédzászlóaljak alakultak. Kossuth utasítást adott a szabadcsapatok toborzására. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Szeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát. Az új végrehajtó hatalom - OHB A Batthyány-kormány látva a békítő politikai kudarcát, lemondott (IX. 10-én). Szeptember 16-án hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották, ideiglenes végrehajtó hatalomnak. Elnöke Kossuth. SZABADSÁGHARC ? Szeptember 11-én Jellasics 35.000 főnyi seregével átlépte a Drávát, majd Pest felé indult. Kossuth szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre. ? Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg vereséget mért a kétszeresen túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet kihasználva megszökött, és Győr felé menekülve elhagyta az országot. A határig üldöztük, majd megtorpantunk. A Bécs elleni magyar támadás kudarca ? Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour (hadügymin.) kiadta a parancsot: a császári haderő intézzen támadást Mo ellen, de a 2. bécsi forradalom (okt. 6.) következtében fölakasztották. ? Október 30-án a magyar sereg 3 heti tanakodás után végre átlépte a Lajtát, hogy a bécsi felkelők segítségére siessen. A népfelkelőkből álló hadat azonban Schwechatnál visszaverték. Az OHB legfontosabb feladata az erős, rendezett hadsereg megszervezése. Leküzdhetetlen nehézséget jelentett a fegyverek, a lőszer, és az egyenruhák előteremtése. V. Ferdinándot a kamarilla (1848. dec. 2-án) lemondatta, helyette Ferenc Józsefet nyilvánította osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgrätz hazánk ellen. Ferenc József általános támadást indított hazánk ellen. TÉLI HADJÁRAT – 1848. december – 1849. március A császári fősereg 44.000 sorkatonájával 25.000 honvéd nézett szembe Görgei Artúr parancsnoksága alatt. (É-on: Klapka György, Ny-on: Görgei, K-en: Bem, D-en: Damjanich János védekezett, az ország belsejében aktív védekezés folyt, főleg a Dunántúlon, hogy Windi ne érje el a fővárost). ? A Délvidéken már nyár óta folytak a harcok. Galíciából betört Schlick hadteste, elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegette. Ekkorra már Erdély is elveszett. ? Kossuth kérésére Görgei Pozsony térségéből, Perczel pedig a Muraközből húzódott, még a főváros előtt egyesülniük kellett volna Windi feltartóztatására. Görgei a túlerő elől visszavonult, Perczel tábornok Mórnál veszített (dec. 30). ? Dec. 31-én a törvényhozó hatalom (OHB) + az ogy. átköltözött Debrecenbe. ? Január 5-én Batthyány Lajos és Deák Ferenc békeküldöttséggel fölkereste az akkor már Pesten tartózkodó Windischgrätzet. A császári főparancsnok feltétlen megadást követelt, a visszautasítás után Batthyányt letartóztatta. ? Görgei január 5-én Vácott kiáltványt bocsátott ki, amelyben a 48-as alkotmány védelme mellett tört lándzsát, de az OHB-tól és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát (belső megosztottság). I. 24-én Lipótvár felmentése helyett a bányavárosokba vonult téli pihenőre, ott beszorult. ? Perczel január 22-én győz Szolnoknál. ? Január 31-én Klapka Tokajnál megállította Schlicket. ? Február 5-én Guyon Richárd áttört a jeges Branyiszkói-hágón. Ezzel a fel-dunai hadtest (Görgei) előtt megnyílt az út a Tiszához. ? Az országgyűlés ismét működőképessé vált. A baloldal követelésére a hazaárulókat törvényen kívül helyezték. Fölállították a vésztörvényszéket. Dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, működött a bankóprés, létrejött az egészségügyi és a postaszolgálat. A szabadságharc anyagi és katonai ereje tovább nőtt. ? Kossuth Dembinski Henriket nevezte fővezérré, aki Kápolna térségében ellentámadást indított, de vereséget szenvedett, majd a honvédcsapatokat a tiszti tiltakozások ellenére a Tisza mögé vonta vissza. (febr. 26-27.) ? Görgei az elégedetlenek élére állt, és megtagadta az engedelmességet Dembinskinek. Kossuth Görgeit haditörvényszék elé akarta állítani. A táborban azonban maga is meggyőződött arról, hogy az OHB tagjai is alkalmatlannak tartják Dembinskit, így Görgeire bízta a fősereget. ? Windischgrätz és az udvar 1849. március 4-én Olmützben kiadott egy nyilatkozatot, melyben megszüntette Magyarország függetlenségét (túlértékelték a kápolnai győzelmet). Téli hadjárat - Erdélyben ? Bem karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. ? 1849. március 21-ére egész Erdélyből kitakarította az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. A levert nemzetiségi fölkelőknek büntetlenséget adott. A DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT – 1849. IV. 1 – V. 21. ? 1849. március végén, a Tiszánál összevont 50.000 honvéd támadásba lendült és alig 4 hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzte az ellenséget (IV. 2. Hatvan, IV. 4. Tápióbicske, IV. 6. Isaszeg, IV. 10. Vác, IV. 19 Nagysalló). ? Gerillák szabadították föl a bányavárosokat, és a Szepességet. ? A Bácskát és a Temesközt Perczel és az Erdélyből odasiető Bem tisztította meg az ellenségtől. ? Május közepére Magyarország egész területe, május 21-ére Pest-Buda is fölszabadult! A Habsburg-ház trónfosztása Kossuth április 14-én a képviselőháznak debreceni nagytemplomban tartott nyilvános ülésén kimondatta a Habsburg-ház 2. trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A Függetlenségi Nyilatkozat nem szólt az államformáról, így Magyarország király nélküli királysággá vált, ezért kapott Kossuth kormányzó-elnöki címet. Új kormány létrehozása Debrecenben létrehozzák az új kormányt Szemere Bertalan elnökletével. Kossuth kormányzó-elnöki tisztségének hatásköre csökkent. Rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek, és nem volt joga a képviselőház feloszlatásához sem. Az orosz beavatkozás Bécs április elején I. Miklós cárhoz fordult. Az orosz önkényuralkodó május 9-én kiáltványban tudatta a világgal, hogy Ausztria segítségére siet. Ezzel a magyar szabadságharc végzetesen elszigetelődött, sorsa eldőlt. ? Június elején megindult a császári és cári hadsereg (200 ezer orosz + 170 ezer osztrák katona 132 ezer magyarral szemben) összehangolt támadása. A császári hadsereg új főparancsnokot kapott: Haynaut. ? A magyar kormány általános népfölkelést hirdetett, de a gerillaakciókat az orosz hadvezetés kegyetlenül megtorolta. ? Kézzelfogható eredmény született a nemzetiségi megbékélésben: legtöbb helyen beszüntették a harcot, az országgyűlés pedig megszavazta az Európában sokáig egyetlen nemzetiségi törvényt. Magyar részről két terv volt a védelemre: 1. Komáromnál összpontosítani minden erőt (Görgei) az utolsó percig várta, h kedvező ajánlatot kapjon és túl későn vette fel a harcot, túl későn indult el Komáromból. 2. Perczel + Dembinszki terve: Szeged felé vonulni (korm + hads) előnye, hogy veszély esetén közel van a semleges török terület a menekülésre. Megindultak SZEGEDRE ?!!! ? 1849. VI végére a Dunántúl elveszett › utolsó remény: összpontosított támadás az oroszok ellen a Tisza-Maros szögénél, még Haynau oda nem ér › DE Görgey nem ért oda időben, VII. 2-án Komáromnál súlyos vereséget szenvedett és csak ezután indult D-K Mo felé, hogy egyesüljön a Dembinski vezette fősereggel Aradon. ? A szabadságharc utolsó győzelmét Guyon Richárd tábornok aratta Délvidéken: Jellasicsot júl. 14-én a Dunától délre kergette. ? 1849. VIII. 9-én ért Aradra Görgei. Dembinszkinek a fősereggel Szeged feladása után szintén Aradra kellett volna mennie, de helyette az ellenség kezében lévő Temesvárra indult (Erdélybe akart jutni, hogy segítsen Bemnek, 1849. VIII-ig tartotta Bem Erdélyt). A kormány az engedetlen Dembinskit leváltotta, helyére kinevezte Bemet, aki augusztus 9-én csatát vállalt Haynau ellen. A szabadságharc utolsó nagy csatája a honvédsereg vereségével végződött. ? 1849. VIII. 11. Kossuth és Szemere lemondtak, Görgei teljhatalmat kapott, az utolsó ütőképes sereg parancsnoka volt, kizsarolta tőlük, megígérte, hogy tisztes feltételekkel köt majd békét. ? 1849. VIII. 13-án Világosnál az orosz csapatok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert. ? 1849. X. 2-ig csak Komárom maradt meg (Klapkával) – az utolsó ellenálló erőd. A bosszú Anglia és Oroszország kegyelmet és mérsékletet javasoltak, de a 19 éves Ferenc József és Haynau a megtorlást választották: - Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet. - Pesten agyonlőtték Batthyány Lajost. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||